2010. június 14., hétfő

Sok minden

Ma reggel nem hemzsegtek a gyerekek a buszokon és az iskolák kapuinál, csak a nyolcadikosokat lehetett látni a titkárság előtt. Számukra most van a középiskolába való beiratkozás.
A mai naptól a diák-énem vakáción van, lejárt az utolsó vizsgám is. A dolgozó énemnek még két napig kell iskolába mennie ahhoz, hogy minden papírmunkát leadjak, utána következik 54 nap szabadság. A következő tanévtől már nem ott fogok tanítani, hanem máshol. Azt, hogy hol, még nem tudom, a július 14-i címzetességi vizsga után dől el. Ez lesz a követező vizsgám, de nem az utolsó. Augusztus 16-tól sor kerül a már említett véglegesítő vizsgára is. De addig is örvendek, örvendünk a szabadidőnek.

Csütörtökön este a magyarországi sogórnőmékhez indulunk. Hármasban megyünk, anyósom is velünk jön, mivel pénteken lesz a lánya polgári esküvője, szombaton pedig unokája ballagása. Nagy bulinak igérkezik. Mi leszünk Hajniék násznagyai.

Hajni, kisebbik sogórnőm, Baracskán él a családjával. Három gyereke van. Kinga a legnagyobb, Linda és Gyurka, aki most ballag. Hajni közel húsz éve van együtt férjével, de csak most kerül sor az esküvőre. (Csaba azt mondja megkívánták tőlünk a házaséletet! ha-ha-ha ) Előre is boldog házasságot kívánok nekik!

Hajniékkal az esküvőnkkor
Az esküvői/ballagási beszámolóval majd jelentkezem. Addig is mutatok egy pár képet Artúrka szülinapjáról, amit a tegnap ünnepeltünk.

A tortáját én raktam össze, én díszítettem. Nagyon gyorsan meglett, meg kellett lennie, mert amire mi felérkeztünk késő délután volt és a vendégek nagy része hazafelé készült. Tündi, mint szokás szerint megsütötte a piskótát, én pedig a diszítéssel foglalkoztam. Epres-tejszínhabos és csokis-tejszínhabos krémmel ragasztottam össze a lapokat. Szebbre gondoltam el, de 28 perc alatt nemtudtam szebbet alkotni. Eredeti elképzelésem egy fondantos vár-torta lett volna, de azért, hogy meg ne romoljon a másfél liter felvert tejszínhab, azzal vontam be nagy részét, fondantos csak a legmagasabb része volt.

A keresztfiam nagyon megörvendett neki, mégis legnagyobb tetszését az általunk vitt ajándék nyerte el.

3 megjegyzés:

sedith írta...

Ejha, mégis lett vártorta? mert Tündi már oylan ideges volt, hoyg abból mikor lesz valami!:) Nagyon jól néz ki, és 28 perc alatt... Nem semmi...

Gizi írta...

Csodaszép hétvégét kívánok nektek!!! Mi 30 km-re lakunk Baracskától, majd gondolok rád.:))

szannalina írta...

sedith
Egy maraton versenyen, nem fáradtam volna így el. Öt másodpercenként hangzott el a siess szó.A végére nagyon felment a cukrom, ezért nem is díszítettem tovább.


Gizi
Köszönöm, köszönjük!