Véglegesítő

LEJÁRT!!!
Holnaptól vakációzhatok!
Aki nem tudná, hogy miről van szó, annak elmondanám, hogy az elmúlt napokban véglegesítőztem. Ma véget ért a hosszú vizsgasorozat. Nagyon boldog vagyok! Boldogságomat a jegyeim is tükrözik. A négy vizsgajegy közül a matekre vagyok a legbüszkébb, soha ilyen nagyméretű vizsgán nem értem el ekkora pontozást, kilencest kaptam (Jupiii!!!).

Sok minden

Több bejegyezni való dolog elmaradt. Nem került a naplóba a meggylekvár, a kanalas finomság, a bözödi kirándulás és sok más érdekesség. Nincs időm, ahogy egy kis szabadidőm van, s ha nincs akkor csinálok a vizsgára tanulok.
Csütörtökön voltam a posztosztáson és kaptam is helyet, mint tanítónő. Nagyon boldog vagyok! A gond csak az, hogy Magyarpéterlaka egy félreeső falu Körtvélyfájától 6 km. Körtvélyfája Idecstől a harmadik település. Nincs is messze és az egyetem felé vezető útba esik (Marosvásárhely). A tanév kezdetéig a ingázás is megoldódik.

A testvérem lányai nálunk vakációznak. Mindenki arra törekszik, hogy a legkisebb kívánságukat is teljesítse. Így történt meg az is, hogy Csabával elvittük Krisztát repülni.
Ahhoz, hogy elviselhetőbb legyen ez a nagy meleg strandra is járunk.
Mikor nem játszással, szekerezéssel, sétálással telik az idő még rajzolgatunk is.
A lányok nagyon szeretik Idecsen.

Eredmény

Tegnap délután jelent meg a végleges jegylista a tanfelügyelőség honlapján. Azért vártam eddig a bejegyzéssel, mert óvást tettem az újrajavításért. A végleges jegyem 6,75, ez nem elegendő ahhoz, hogy címzetes állást kapjak, mint tanítónő, de egy helyettesítőit kaphatok, ha lesz elegendő. Az elölőző években, kinek nem jútott tanítói állás óvónőit választott, lehet a 2010-2111-es tanévben én is óvónő leszek. Soha nem lehet tudni. Édesanyám és testvérem is mondta, hogy az óvónőkhöz kellett volna vizsgázzak, mert több hely is van és az anyag is könnyebb. Gondolkodtam azon is, de nem érzem annyira közel magamhoz az óvónőiséget, én mindig tanítónő szerettem volna lenni. Annak ellenére, hogy a jövői évre sem rozsaszínebbek a kilátások, csak a tanítónőknél fogok vizsgaázni.
Velem ellentétben a testvérem nagyon jól teljesített, 9,90-et kapott. Ezzel a jeggyel megyeszinten első az óvónők közül. Egyetlen másajkú honfitársunknak sem sikerült nagyobb jegyet kapni. A tanítóknál nincsenek ilyen nagy jegyek, a legnagyobb a 8,50. Nagyon sok anyagrészt foglalt magába a dolgozat, lehetetlen volt négy óra alatt becsületesen befejezni. Én is a harmadik alpontot (5 módszertani feladat) egy fél óra alatt csaptam össze. Na de ez nem mentség, minden a felkészültségen múlótt.

Újabb vizsga

Mielőtt a címbeli témára térnék, megemlíteném, hogy vasárnap az egyik magyarországi unoktestvérem, Enikő elhunyt másfél év leukémia után. Ez idő alatt nagyon sokat bátorítottuk, bátorítottam. A legrosszabbján tül volt már, lejárt a kritikus 100 nap a csontvelő átültetés után. Úgy nézett ki, hogy jobbult a helyzete. A múlt szombaton még süteményt is készített gyerekeinek, családi kiruccanást terveztek. Nyugodj békében Enikő! Az emlékeinkbem mindig élni fogsz!



Többször is említettem, hogy az idei vakáció nagyjából a vizsgákra való felkészüléssel fog eltelni. Holnap is vizsgázom, címzetes tanítói állásra. Sok esélyem nincs, még akkor is ha jó jegyet írok, az első hét között kellene legyek, ahhoz, hogy címzetes állást kapjak. Az idén nagyon kevés helyet hírdettek meg, megyeszinten 7 darabot, ez nagyon kevés, szerdán valami 2-300 vizsgázó próbál szerencsét. Na de lesz valahogy!
Az idén nem én vagyok az egyedüli a családból aki a vizsgára jelentkezett, a nővérem is. Bár az óvónőknél több hely van meghírdetve, neki is nehéz lesz, mivel több évvel ezelőtt végzett és nincs benne "a témába".