Mielőtt a címbeli témára térnék, megemlíteném, hogy vasárnap az egyik magyarországi unoktestvérem, Enikő elhunyt másfél év leukémia után. Ez idő alatt nagyon sokat bátorítottuk, bátorítottam. A legrosszabbján tül volt már, lejárt a kritikus 100 nap a csontvelő átültetés után. Úgy nézett ki, hogy jobbult a helyzete. A múlt szombaton még süteményt is készített gyerekeinek, családi kiruccanást terveztek. Nyugodj békében Enikő! Az emlékeinkbem mindig élni fogsz!
Többször is említettem, hogy az idei vakáció nagyjából a vizsgákra való felkészüléssel fog eltelni. Holnap is vizsgázom, címzetes tanítói állásra. Sok esélyem nincs, még akkor is ha jó jegyet írok, az első hét között kellene legyek, ahhoz, hogy címzetes állást kapjak. Az idén nagyon kevés helyet hírdettek meg, megyeszinten 7 darabot, ez nagyon kevés, szerdán valami 2-300 vizsgázó próbál szerencsét. Na de lesz valahogy!
Az idén nem én vagyok az egyedüli a családból aki a vizsgára jelentkezett, a nővérem is. Bár az óvónőknél több hely van meghírdetve, neki is nehéz lesz, mivel több évvel ezelőtt végzett és nincs benne "a témába".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése