Vasárnap születésnapra voltunk hivatalosak, nem is akárkiére, hanem a testvéremére és nagyobbik kislányáéra. Előtte jó ideje sokat agyaltam, hogy miként lehetne meglepni. Előszőr meglepetés-bulira gondoltam, de ez nem jöhetett össze mivel túl sok eseményen kellett részt vennünk. Sógorommal való egyeztetések után egy nagy csokor virág mellett döntöttünk. Igazi, senkinek sem elmondott meglepetést is szerettem volna. Így lett a kosártorta.
Szombaton délben neki is fogtam, minden simán ment vasárnap reggelig. Mikor megébredtem a tortához szaladtam, mert egész éjjel rémálmaim voltak (hogy elolvadt a torta, hogy elfolyt a diszítés...), egyik be is teljesült , az hogy eltört a füle. Megsirattam és fogtam is neki egy újat sütni. Mintha ez nem lett volt elég, az autóban a kezemre esett egy darab a kosárfonásbol, ezt a jó utaknak köszönhetem! Edithékhez érve sírva léptem be az ajtón. Annak ellenére, hogy nem volt tökéletes, nővéremnek nagyon tetszett.
Karamellkrémes kosártorta
Három piskótát sütöttem. A fehéret 5 tojásból, a barnát 4 tojásból és a rózsaszínt 3 tojásból. A barnához kakaót a rózsaszínhez pedig piros színezőt tettem. Piskótáim arányai: ahány tojás annyi kanál víz, kétszer annyi kanál cukor és liszt, egy kávés kanál sütőpor.
Krém:
60 dkg cukrot olvadni tettem, ez idő alatt habosra kavartam 6 tojás sárgáját 3 kanál cukorral, külön 8 kanál lisztet, 3 kanál cukrot, 2 tasak vaníliás cukrot és 4 kanál karamellízű pudingot is elkavartam 2,5 dl tejjel. Amikor a cukor szép barnás, folyékony lett, felöntöttem 1 l tejjel. Ezt lassú tűznél addig főztem, míg elolvadtak a megkeményedett cukordarabok. A lobogó tejhez öntöttem a lisztes, pudingos oldatot, majd hozzáadtam a tojások sárgáját is. Ebből sűrű pépet főztem. Miután kihült, de még nem dermedt meg hozzáadtam a tojások felvert habját is. Óvatosan összekavartam és már kentem is rá a vaníliás tejjel megáztatott tortalapokra.
A torta peremére kakaós tejszínhabból fontam kosármintát, a füvet pedig zöld színezős tejszínhabból nyomkodtam rá. A virágok fondantból és tejszínhabból készültek.
7 megjegyzés:
Csodaszép ez a torta. És igazán kár volt sirni, mert tesókád röpködött az örömtől. Igazából nála láttam hamarabb a tortát és már alig vártam, hogy megjelenjen nálad is a leirás. Meg kell mutatnom a lányomnak, ha bevállalja a dizájnt, lehet, hogy egyszer én is sütök hasonlót. :)
Ügzes vagy!Ötletes nagyon!Gratulálok!
Gyönyörű volt ez a torta! Biztos finom is. Nagyon ügyes vagy! :-)
Nagyon szép lett a torta, nem kell megsiratni, láttad Edith hogy örvendett. De ismerem az érzést, én is ilyen vagyok, ha valami nem sikerül.Olyan szép tortákat süttök, én is megkívánom a sütést. Puszi
Nagyon finom volt, bizony, és a "málló vakolat":D ellenére a legeslegszebb torta, amit valaha direkt nekem csináltak. :) És olyan suttyomban, hogy még a gondolatnak az árnyéka is elkerült. :)
Zita, lassan nem sütünk annyit, bár most éppen azt csinálom:D (almás süti az EK-ba)és közben azon gondolkodom, miylen tortája legyen majd Édesanyámnak és hoyg mi lenne, ha én sütném meg sógornőmnek is!:D:P
Kedves mindenki,
nagyon örülök, hogy tetszik nektek is, nekem is tetszett, s a leírottak és elmondottak szerint Edithnek is tetszett.
Jó lett volna, ha épségben tudom átadni.
Nagyon szép tortát sütöttél a nővérednek! Sajna, szerintem nekem nem fog senki ilyet készíteni, pedig szívesen elfogadnám:D
Megjegyzés küldése