Leghamarabb a combokat „intéztük” el. Bepácoltuk, majd a sütőbe tettük, de csak a vendégek érkezése előtt egy órával gyújtottam meg a sütőt.
Csavart sonkát, töltött tojást, sajtos-sonkás dobost, aszpikot, padlizsán krémet, majonézes krumplit és szendvicset készítettem(ünk) vacsorára.
A tortát,tortákat nem én sütöttem. Az egyiket rendeltem a másikat, pedig a testvérem hozta. Az volt aztán a meglepetés! (Eredetileg női melleket ábrázoló tortát akartam rendeli Csabának, de mivel sok rendelése volt a cukrásznak, nem válalta el az elkészítését, így egy diplomata tortát kértem). Na, de a testvérem nem tudott nyugodni, gondolom és meglepett bennünket egy didi tortával. Mondanom sem kell, hogy milyen jót nevettünk!
A következő képeken az ünnepeltet, feleségét, szüleit, anyósát, apósát, sógorasszonyát, sógorát, komáit, keresztgyermekeit, rokonait láthatják.
4 megjegyzés:
Na, én most fekszem le, megvannak a torták! Jöhettek holnap zabálni. :) Dőlök össze......
Ti aztán kitesztek magatokért, ha főzésről van szó!!! :-)
(Na, mentetek Edithez "zabálni"? :-D)
Szia Kati
Tőled lestem el az aszpik receptjét, csak krumplival is bővítettem. Édesapámnak nagyon ízlett, nem is gondoltam volna, mert ő inkább a hagyományos ízeket kedveli. Édesanyám testvére már ki is jelentette, hogy Húsvétkor a fia konfirmálásán ezt meg kell "csinálni".
Igen voltunk "zabálni", vagyis csak voltam, mert Csaba dolgozni volt.
Tőleeeeem??? De jó, de jó!!! Te vagy a 2., vagy 3. ember, aki a "főzősömből" készít valamit, s ez annyira jól esik. :-)
Megjegyzés küldése